Habár a hangzása szinte összetéveszthetetlen az első albumukkal, ez azért lényegesen jobb. De akkor se lesz bazinagy kedvencem a vámpírhétvége. Idegbajt kapok manapság az indie-től, mert azok valami szar zenét játszanak, és ugyebár az MR2 arra van specializálódva, hogy csak szar zenét játszanak.
A lényeg azonban az, hogy a Vampire Weekend mert egy kicsit kísérletezni, és már az előző albumuk is több volt, mint egyszerű indie, mert adagoltak bele egy pár jópofa zenei elemet. Most rá akartak tenni még egy kanállal (?), és még világiasabb hangzású lett a lemez, úgymond worldbeat. Habár minden szám halk, és sokszor ugyanarra a szerkezetre épül, de az egyes számoknak megvan a külön hangulatvilága, és ez mindenféleképpen jó. Most talán több az elektronikus elem, akinek tetszik, tetszik. Ahogy írtam, a feeling körülbelül ugyanaz, mint legutóbb, csak most jobban kisminkelték az egészet. Több hangszer, több ötlet, és ez annyira nem is rossz. De számomra akkor sem zseniális, basszus.
Lehet, hogy csak az én idegeim nem bírják elviselni ezt a bothangú szerencsétlent, de akkor elnézést kérek, és egy kicsit tovább utálnám. Mondjuk nagyjából illik a zenéhez, de akkor se énekel jól. Nem vehetem akkora nagy negatívumnak, mert legutóbb se tetszett, ez van. Rajta kívül az első számot, a Horchata-t utálom még. Rettenetes. Minden más körülbelül okés. Több pontszámot nem kap, mint legutóbb, annyi a változás, hogy a legutóbbi gyenge 7/10 most erősödik. Továbbra is hallgathatják a nagy indie-k, még mindig pihentető, rövid lemez, nem nagy időpocsékolás, Holiday meg kifejezetten jó, fasza a gitár.
Utolsó kommentek