MusiX

Kevés a core, úgyhogy tessék. A Converge hasonló nevű októberi albumáról. Kritikai siker, mert sok rock-os "of the year" listán szerepelget.

A Metallica bejelentette az európai turné újabb állomásait. Na? NA? NA?!

2010. május 14-én a Metallica 11 év után újra Magyarországon, a Puskás Stadionban!

Megdőlni látszik a legutóbbi AC/DC rekord a jegyeladásokban. Metallica Fan Club tagjai dec. 13. 12:00-tól vehetik a jegyeket egészen dec. 14. 18:00-ig. A nagyérdemű pedig dec. 15. 10:00-től kap jegyet a Ticket Express-nél, és a tex.hu-n!

VÉGRE! KÖSZÖNÖM! Kanadában egy jópár előadó bíróságra viszi az ügyet. A vád: a négy fő lemezkiadó, az EMI, a Warner, az Universal és a Sony BMG jogtalanul használták az előadók számait válogatás cd-khez.

Egyszerűen csak a függő jogvételeket "felírták egy listára", és ezeket a jogi ügyeket úgymond későbbre halasztottak, de végülis valahogy elkussolták. Gyenge számokról van szó: csupán csak a 80-as évek óta megy ez és mindőssze csak 300,000 nóta van fenn a listán. Igen, egyszerűen képesek megtenni efféle pofátlanságokat. A kár mindössze 6 milliárd dollár. Szóval ez lenne a kiadók saját kalózkodása. Most akkor ki beszélhet itt jogvédelemről? Egyszerűen poén, hogy ezek a cégek még ma is élnek...

Már biztosan töbször is hangot adhattam a lemezkiadók iránti gyűlöletemről. Valószínűleg a legnagyobb szemétládák, az igazi mocskos multik, akik egyszerűen csak adják-veszik az előadókat, befolyik a cash, és utána büszkén felteszik lábukat az asztalra és dúdolják a válogatáslemezük dalait. Merthogy legtöbbször ezeket sem az előadók adják ki, lsd. Radiohead elhagyta az EMI-t, és ekkor az EMI még kaszált egy utolsót a Best Of-fal, pedig ekkor már rég nem volt a kiadónál a banda, ezért sem voltak pl. In Rainbows nóták a válogatásalbumon. Ezek után most hogy a picsába bízzunk meg a kiadókban, ha ilyen "no comment" volt a hozzáállás a Radioheadnél is? Ezért független a Smashing Pumpkins és a Nine Inch Nails is (legalábbis én így tudom). Meg kellene találni az egyensúlyt ebben a szerencsétlen zeneiparban, és észre kell venni, hogy itt olyan, hogy "zene pénzért", nem lesz! Mert először is: már ígyis a cd-k árának nagy részét a kiadó kapja meg, a zenészek inkább liszenszekből élnek meg, és persze a szerződésből, amit a kiadóval kötöttek, ezért is rizikós függetlennek lenni. Mert akkor nem lesz Bentley meg Ferrari a garázsban, csak Honda. És ezt tették kockára a fent említett együttesek, és persze nekik se kell nyomorogniuk. A netes zene pedig megszerezhető ingyen is, és ez az előadóknak NEM ÁRT! CSAK A KIADÓKNAK! Mert ők meg szerződést kötnek a nagy portálokkal (pl. Apple iTunes), stb. Azt próbáltam levezetni, hogy mennyire igazságtalan az egész, és hogy a zenészeket illegális zenékkel mi nem is tudnánk tönkretenni. Meggátolják a kiadók. Övéké az elsőbbség. JUSTICE SUCKS!

Nyugi, csak ez a címe a két számnak...

Sevendust - Suffocate

Finger Eleven - Suffocate

Csakazért, mert 2010. január 11-én Depeche Mode koncert a Papp Lászlóban, és elvileg már nicsen rá jegy, vagy csak nagyon kevés. Illetve még lehet nyerni páros jegyeket a dühöngőbe a L'evis-ben (nem reklám, csak láttam és meg akartam veletek oszatni). Na, de ez nem új hír, csak idegesítelek titeket (nyugi, én se megyek).

Elindult! Már írtam róla, hogy lesz, és Billy Corganék be is tartották szavukat: tegnap jelent meg a Teargarden by Kaleidyscope első száma, a " A Song For a Son". Közben nyilvánossá tették az első EP (mert majd adnak ki ilyet is limitált példányszámban, 4 trackekként, összesen majd 11-et, végül pedig egy bazinagy kiadást) számainak nevét: még jön az Astral Planes, A Stitch in Time, valamint a Widow Wake My Mind.

De most jöjjön az első szám, ami a vezér Billy szerint felvázolja az egész projekt hangulatát. Most nincs jogom ítélkezni, annyit ígérhetek, hogy a számokat mindig ki fogom rakni új címkével, és talán EP-nként kritizálom. Na jó, annyit muszáj leírnom, hogy szerintem méltó kezdése a sorozatnak, hallgatható nóta fasza szólóval. Számok talán kéthetente, de ebben nem vagyok biztos, az első EP pedig januárban jön.

A Guardian is elkészítette a maga "évtized..." listáját, mégpedig az alapján, hogy melyik lemezből mennyit adtak el Észak-Amerikában. Lássuk a Nielsen SoundScan adatait:

1. The Beatles, 1 – 11,499,000
2. 'NSync, No Strings Attached – 11,112,000
3. Norah Jones, Come Away With Me – 10, 546,000
4. Eminem, The Marshall Mathers LP – 10,204,000
5. Eminem, The Eminem Show – 9,799,000
6. Usher, Confessions – 9,712,000
7. Linkin Park, Hybrid Theory – 9,663,000
8. Creed, Human Clay – 9,491,000
9. Britney Spears, Oops! ... I Did It Again – 9,185,000
10. Nelly, Country Grammar – 8,461,000

Első lett a Beatles-válogatásalbum, de az igazi bajnok Eminem, aki több, mint 32 millió lemezt adott el az évtizedben, tehát Eminem a legkelendőbb. A legtöbbször letöltött dal a Flo Rida - T-Pain páros Low c. nótája, több, mint 5 millió legális letöltéssel.

Hogy mit hallgattam mialatt a blog szünetelt? Ezt. Egyértelműen a magyar zene egyik, ha nem az egyetlen zászlóshajója.

Jól hallottátok. Persze nem zenei képességeiket díjazzák (hiába hallgatható zene, nem a Grammyre való...), hanem a kiadást. Konkrétan a kategória eredeti neve: "Best Boxed or Special Limited Edition Package".

Most olyan sokat nem szeretnék hozzáfűzni, hiszen minden rajta van a képen. Fasza!

Kicsit homáros.

Sajna eléggé rossz minőségű. Nem hülye dolog, hogy a Kiss még nem volt No 1. Billboard 200-on? Az idei 2. hely volt életük legjobbja. Furcsa...

December 6-án eléggé súlyos buszbaleset történt az idén újjáéledt Weezer frontemberével, Rivers Cuomoval és családjával. A NY-állami Albany közelében utazott Rivers, a felesége, a gyermekük, a dada, valamint Rivers asszisztense, Sarah Kim. Nekiütköztek a korlátnak és arról pedig egy több méter mély szakadékba landoltak. Nagyon is súlyos következménye lett ennek: Riversnek, aki a baleset folyamán aludt, több helyen is eltört a bordája, továbbá más komoly sérüléseket is szerzett, és most egy helyi kórházban vizsgálják. Kimnek is voltak/vannak sérülései, de már kiengedték a kórházból. A többi utast inkább csak megrendítették az események, sérüléseik nincsenek.

A baleset napján Karl Koch, a banda webésze, infókat adott a balesetről a banda honlapján, a Weezer pedig úgy döntött, hogy a további 2009-es turné koncertdátumait törlik. Mi pedig jobbulást kívánunk Rivers Cuomonak, és reméljük, hogy mihamarabb talpra áll!

Biztos láttátok már hirdetésben, hogy december 13-án fog jönni az AIR. Francia zenekar, nevük az "Amour", "Imagination" és "Reve" (álom) szavak kezdőbetűjéből áll össze, és ezekkel jellemezhető a zenéjük is. Elektronikus retrozene, és műfajukban eléggé ismert zenészeknek tekinthetőek. Idén jelent meg Love 2 című lemezük is. Arról is biztosan játszanak majd most vasárnap a Petőfi Csarnokban. Állójegy ára 9900 forint.

Az Alice In Chains továbbra is száguld, hiszen a Grammy-jelölést szerintem senki se várta tőlük, akármilyen jó szám is a nominált "Check My Brain" (nagyon is jó). December 1-én debütált az új klip, ami azért nem annyira erős, de tisztességes. Lassan a Black Gives Way to Blue-t is meg kellene hallgatnom, még akár jó lemez is lehet! Az? Remélem...

Történetünket ott hagytuk abba, hogy Steven Tyler nem akart kilépni az Aerosmith-ből, de pl. Joe Perry igen. Tyler élni akarja a maga átmeneti szólista pályafutását (körülbelül 2 évig), az Aerosmith pedig zakatolna tovább egy másik énekessel. Itt kerül a képbe Lenny Kravitz... azt beszélték a népek, hogy esélyes közreműködő lehet, de ekkor jött a Lenny-féle twit, miszerint:

"Bármennyire is hízelgőnek tűnhet számomra, hogy az Aerosmith rajongótábora engem látna szívesen a banda élén, Steven számomra már szinte testvér, és semmilyen hang sem helyettesítheti az ő helyét. Nagyon remélem, hogy a banda továbbra is összetart. Legendásak. Lenny"

Ez az egész mendemonda onnan jött, hogy John Kalodner, a banda egykori fő támasza, egyszer együtt dolgozott egy számon Marty Fredericksonnal, és hirtelen csak arról kezdtek el beszélgetni, hogy frankón senki se helyettesítheti Stevent, kivéve talán Kravitz. És ezt persze aztán kifecsegte Kalodner a Rolling Stone-nak, és beindult a gépezet. De ezt mostmár el is felejthetjük... Tyler továbbra is dolgozik saját "márkáján". Brand Tyler - értsd: valamit kezdeni akar az életével, de még nem tudja mit. Értitek...

Tegnap kezdték meg a vadiúj Gibson gityó, a Gibson Dusk Tiger gyártását. Ez már az újfajta technológiát, az ún. Gibson Robot-ot használja (ez ennek a generációnak a második fejlesztése), ami, valljuk be, halvány fogalmam sincs hogy mit takar technológiailag, mindössze annyi esett le nekem, hogy a hangolási rendszerén reformált meg sok mindent a cég. Persze a cím hamis, hogy karácsonyra, de nem feltétlen azért, mert drága (pedig az), hanem azért, mert gyakorlatilag már minden darabot eladtak belőle: idén még csak 500-at, de ezen kívül még 1000 egység szállításra vár. Amúgy szerintetek jó irányba halad a klasszikus Les Paul forma? Mert szerintem nem annyira. Mind1. Elfogadnám...

Ez még egy nyári klip, de kegyetlenül adja! A New Junk Aesthetic nevezetű albumról. Megvan az új addikt-nótám. Rohadt jó nyugati-metalcore-punk keverék!

Mindenki vámpírprimadonnáját kirúgta az Interscope, arra hivatkozva, hogy a legutóbbi rettenete, a High End To Low, egyszerűen siralmas eladási adatokat produkál. Tehát az elkövetkező időkben szerintem ne várjatok Marily Manson-cd-ket: a "művész" azt mondta, hogy így legalább szabad kezet kapott, és a jövőben teljesen a hatásköre alá került a muzsika és a videó készítés is. Azt is mondta, hogy így sokkal hamarabb elkészülhet egy zenei anyag, mint ahogy azt mi várnánk. Több kreativitás jut majd neki, mert nem fogják majd korlátozni tehetségét. Ezer éves dumák. A lényeg, hogy az Interscope észhez tért, és így több pénz maradhat egy másik, sokkal értelmesebb zenészhez. Ez van.

Ez a kép meg kib*szott nagy. =D

Ismét Brian Eno-val, a legensád producerrel dolgozik a Grammykkel díjazott banda.

Chris Martin, a zenekar frontembere, elmondta, hogy egy sokkal meghittbe album készítésére szánták el magukat, mert nem akarják azzal beetetni a népet, hogy ők csak stadiumrockot játszanak. Egy londoni templomban dolgoznak az anyagon. Az angol The Sun írt egy pár sort a készülő anyagról, pl:

"Nagyon magas szinten végzik a komponálást, és sokkal kreatívabbnak érzik magukat, mint valaha."

És még számos nyálözön mondat született. Megjelenés mihamarabb a jövő évben.

Valójában csak azért írok a Slayer-ről, mert jobb lemezt készítettek, mint az a kurvaszar Megadeth. Nem mintha ez egy nagy feladat lett volna, csak gondolom, tisztességes lenne idén egy nem annyira elbaltázott thrash-lemezről is írni.

Amúgy a szokásos Slayer-zene, máramennyire én ismerem őket: dob-dob-dob, riff-riff-riff, szinte random vokál ("hörgőmondó"), de legalább tényleg jobbak, mint Dave Mustaine díszes csapata. Bár a Metallica Death Magnetic-jét nem veri kenterbe, annyira nem kell szégyenkeznie. Nincs semmi fantázia se a lemezben, de annyira még hozza a thrash-alapokat, hogy hallgatható unaloműző lehet bármely nagyobb metálarcnak. Igaz, egy csomó szám ugyanolyannak tűnik nekem (ezért nem emelek ki 1et sem), de ez a lemez nem arra való, hogy kedvencet találjak magamnak. Véletlenül beindítok egy számot, és legalább nem pause-olok. Külön dícséret néhány számkezdésért, azokat eléggé jól megcsinálták. Szóval az egésznek megvan az az elvárt alaphangulata, ami éppen arra, jó, hogy szórakoztassa a népet.

Ezekből következtetve legyen körülbelül 6/10. Se nem gyenge, se nem erős. Egy egészséges, nem világmegváltós hatpertíz. Nem éri meg lefikázni: ennyit tud, és ez most elég lesz nekem. Önszántamból nem hallgatnám újra, de ahogy mondtam: nem állítanám le.